Német középfokú nyelvvizsga: szótárfüzet nélkül

Német középfokú nyelvvizsga: szótárfüzet nélkül

német középfokú nyelvvizsgaA legutóbbi cikkben igyekeztem rehabilitálni a szótárfüzetet. Ha a Te célod is a német középfokú nyelvvizsga, akkor is bátorítanálak a szótárfüzet használatára.

Az a helyzet, hogy a nyelvtanítás sajnos – és ez leginkább a némettanításra igaz – annyira ódivatú még mindig itthon, hogy a kicsit is újító szándékú diákok/tanárok/iskolák mindentől meg akarnak szabadulni, ami korábban elterjedt volt. Csak ahogy mondani szokták, időnként a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.

Részemről értem a törekvést, hogy könyv nélkül szabadon, meg nyelvtan nélkül beszélgetve és füzet meg szótárfüzet nélkül tanulunk. Mindenki ki akar törni az évtizedes – szerintem még a latintanulás alapjaira helyezkedő – unalmas sémákból, de azzal a lendülettel sokszor át is esik a ló túloldalára.

Ki a rossz?

A nyelvtanuláshoz használt füzet vagy szótárfüzet nem rossz. Nem tud bántani, nem akar rosszat. A használat során persze el tud romlani. (A tankönyvekről külön, mert az már más tészta.)

Az a kérdés, hogy mire használod őket. Sőt, inkább az, hogy vajon használod-e? Néhány jellemző, amivel tutira el lehet rontani a használatukat:

Egy füzetbe írsz mindent: szabályokat, példamondatokat és szavakat. Soha nem fogod tudni szétszálazni őket, az egész egy hatalmas káosz marad és erre a legegyszerűbb válasz az, hogy ki a bánat fog ezzel itt órákat molyolni? Füzet becsuk, táskába bevág, jónapot.

Macskakaparással, nagy kínlódva belefirkálsz valamit. Azt se tudod, mi, hol, mihez kapcsolódik. Ez olyan, mint az autó.  Nézd meg, hogyan hasít egy olyan kocsi, aminek van gazdája – tiszta, egész jól felszerelt, szervizelt és az, olyan, amiben a köztisztasági vállalat is több nap után tudna csak rendet vágni. A füzeted/szótárfüzeted külalakja a nyelvhez fűződő viszonyodat tükrözi!

A szótárba kiírt szavaknál alig akad névelő, olvashatatlan, szakadt, összevissza. Kinek van kedve kézbe venni? Amúgy: ld. előző pont.

Modern világban élünk, nem?

Folyamatos a vita arról, vajon beengedheti-e az iskola a modern kütyüket az órára? Mi a jobb: a tiltás vagy az irányított használat? Esetleg az, hogy tudomást sem veszünk a körülöttünk lévő világról és egy 100 évvel ezelőtti környezetet teremtünk magunknak, ahol se Justin Bieber, se e-mail nincs?

Részemről az ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit szemléletre szavazok. Nyelvórán célszerű egy adott helyre gyűjteni a szavakat. Minden fontos tartozékával. Értem ezalatt a hozzá tartozó kifejezéseket és/vagy mondatokat is.

Aki szereti, vigye fel a szavakat egy excel táblába, mert onnan könnyen importálhatja valamelyik online szótanuló programba. Pl. a quizletbe. Ott érdemes képeket is választani a szavak mellé, úgy még hatékonyabb a tanulás. Ha akarom, a gép ki is mondja az adott szót (de ehhez jól kell beírni!). Játszhatok vele és lehet szókártyám is.

Kézügyességgel megáldottaknak érdemes saját maguk barkácsolta szókártyákat készíteni. Pl. a régi iskolai betűtanuló tasakba. Így a külső oldalon csak  a magyar verziót látom, belül meg csak a németet.

Ne csapd be magad!

Rengeteg lehetőség közül választhatsz tehát, ha ki akarod használni a gép és az internet adta lehetőségeket. És nyugodtan tégy is így! Ugyanis minél több oldalról támogatod meg a nyelvtanulásodat, annál többet foglalkozol vele és annál nagyobb eséllyel maradnak meg a szavak/kifejezések a fejedben.

DE! Ne gondolja senki azt, hogy a szótár elavult, bezzeg a quizlet menő. A szókártya – akár online, akár kézzel készített – maga is egy szógyűjtemény, csak nem egy darab füzet tartalmazza. A lényeg a küllem: igen, fontos az, hogy mit veszek a kezembe, hová gyűjtöm a szavakat, hogyan néz ki, amiből tanulok. Akár egy étel: nem mindegy, hogy a tányéromra csak rádobálom az ennivalót, vagy csinosan elrendezem. Más hangulatú lesz az egész étkezés!

A kütyük tehát nem megoldják a tanulást, pláne nem helyettünk, hanem segítik azt. És ilyen értelemben van helyük az oktatásban vagy az önálló tanulásban. De ugyanúgy idő- és energiaigényes feladat. Főleg úgy, hogy nem elég elkészíteni a kártyákat, de foglalkozni is kell velük!

Még egy érv a saját készítésű kártyák/füzet mellett: amíg kézzel írsz, segítesz az agyadnak megjegyezni a szavakat. Hatékonyabban, mintha géppel írnál.

Honnan vegyek szavakat?

József Attila úgy tanult franciául, hogy nekiállt a francia-magyar szótárt bebiflázni. Valószínűleg egy annyira magas intellektusú embernél, mint ő, ez nem okozott problémát. De ma már senkinek sem tenne jót, hiszen a verbális kommunikáció annyira erős, hogy ebben a szótár nem segítene.

Ne akarj tehát önállóan, semmihez sem köthetően szavakat tanulni. A szövegalapú feladatok több oldalról támogatják meg a nyelvtanulást: olvasásértés, hallás utáni értés, Sprachbausteine, beszélgetés egy újságcikk alapján  – ezek ugye mind a telc feladatai és épp ezért kiválóan alkalmasak a nyelvtanulás elősegítésére. Ha olvasol egy jó cikket, ami érdekes is, sokkal könnyebb az abban található szavakat és kifejezéseket később felidézni.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.