Browsed by
Hónap: 2017 május

Mikor fogsz már végre hozzá?

Mikor fogsz már végre hozzá?

német nyelvtanulásNem, nem anyukák monológja következik lusta/álmodozó/fáradt gyermekük noszogatására. Egyszerűen csak be szeretném mutatni, hogy ami az egyiknek könnyű módszer, a másiknak fáradságos, de igazából egyik sem számít. Mert (majdnem) mindegy, hogy milyen módszerrel, szókártyával, szótárral vagy online módszerekkel tanulsz, egyszerűen az a lényeg: hogy fogjunk már végre hozzá és ne csak a kifogásokat keressük.

Mi legyen az első: szavak vagy nyelvtan?

Kezdőknél ezt a kérdést nem tudom értelmezni. Nem hiszek a pusztán laboratóriumi rendszerekben, hogy akkor most megtanulok 100 szót, utána meg egy kis nyelvtant, talán olvasgatok mellé. És rendszerint itt jön a kérdés: hogy miért nem tudok beszélni?

Talán azért, mert a nyelvtanulás mindenkori célja nem a nyelvvizsga, az érettségi, a szódolgozat és nem a jegy. Nyelvet azért tanulunk (azért kellene tanulnunk), hogy kommunikálni tudjunk, akár szóban, akár írásban. Az is kommunikáció, hogy megkérem a másikat, beszéljen lassabban, mert nem értem, amit mond. És az is, hogy néhány sorban megköszönöm neki a tegnapi kávézást.

Magasabb szintű nyelvtudásnál már jobban lehet látni, éppen mire van szükség, akkor egy ideig azt kell előtérbe helyezni.

Hogyan tanuljunk szavakat?

Leírtam már korábbi posztokban is, hogy bármennyire is ódivatúnak tűnik, szerintem a szótárfüzet teljesen jól használható.

Annak, aki szereti az online szókártya-készítőket, ajánlom a Quizletet. Excelből importálhatunk szavakat vagy egyesével felvihetjük őket. Érdemes hozzá képeket is választani, úgy könnyebben megtanulhatóak. A szólisták nyomtathatók és játszani is lehet velük. Telefonos applikációja is van, ott más játékok érhetők el.

Az Anki program szintén a szótanulásban segít. Őszinte leszek, nekem nem sikerült megbarátkoznom vele. Egyik szorgalmas olvasóm Rozgonyi Norbert sietett a segítségemre és adott néhány tanácsot Anki ügyben.

Először is itt egy cikk és benne néhány videó az Anki letöltéséről és használatáról. Kőrösi Bálint az Öt év-öt nyelv blog szerkesztője alaposan körbejárta a témát és dokumentálta is azt.

Norbert pedig a következőket fűzte hozzá:

  • Telefonra/tabletre Anki droidot érdemes letölteni.
  • Itt is lehet excelből importálni, de azért ez is időigényes tevékenység.
  • Ha elsőre azt látjuk, hogy a szókártyákat nem tudjuk megfordítani, semmi gond, 2-3 nap múlva az Anki magától megteszi azt.
  • Alapból napi 10 új kifejezést ad meg az Anki gyakorolni. Ha valaki elmulasztja a gyakorlást, érdemes a beállításokkal bíbelődnie. Vagy mégis gyakorolni.
  • Színkódokkal lehet a tanulást/bevésődést segíteni.

És a legfontosabb: az Anki sem tanul meg helyettünk semmit. Nem csodaszer, nem oldja meg a nehézségeket, de segít abban, hogy naponta néhány percet biztosan németezzünk.

Az utolsó mondatot én is mondhattam volna. Tudom, hogy van akinek kötelező (lenne) megtanulni németül, de oktatás címen csak a kedvét veszik el tőle. Van, aki pedig magától döntötte el, hogy megtanul, de menet közben mégis elmegy tőle a kedve.

Érdemes ilyenkor mélyen magunkba nézni, hogy valóban szükségünk van-e erre a nyelvtudásra vagy csak ki akarjuk pipálni. Ha a pipa kell, akkor hajrá, tessék rajta túl lenni és keresni valamit, amiben valóban örömödet leled.

Ha viszont tényleg meg akarsz tanulni németül és nem csak egy újabb papírnak kell a nyelvvizsga, akkor ne áltasd magad mindenféle szép ígérettel: tessék felvenni a munkáskesztyűt, talicska és lapát a kézbe és mehet a munka!

Telc levélírás: erre figyelj!

Telc levélírás: erre figyelj!

telc levélírásA telc levélírás feladatnál néhány hónapja fontos változást hoztak német nyevből (B1 és B2-es szinten). Mostantól már nem elég levelet írni ahhoz, hogy az íráskészségedről számot adj, egy e-mailt is kapsz feladatnak. A változásról korábban írtam már, ITT, most azonban –  a telc szervezőinek kérésére – terjesztem is, hogy mire kell figyelni az e-mail írásakor illetve az arra való felkészülésnél.

Te meg a barátod

Olyan egyszerűnek tűnik, hogy gyorsan át is tudunk siklani felette: baráti hangvételű e-mail, mindössze 80 szó, slussz.

Igen ám, de aki hónapok óta gyakorolja a hivatalos levelezési stílust, a kicsit komorabb mondatokat, az le tud fagyni egy ilyen feladatnál. A levélírási tréning egyik hallgatójánál vettem észre, hogy bizony egy szorgalmas hallgatónál ez mekkora gondot tud okozni, hogy itt nincs Mit freundlichen Grüßen meg a többi. Nála persze elég volt ezt egyszer kiemelni, utána át tudta kapcsolni az agyát, de igen, két vágányra kell terelni az figyelmet.

Konkrétra konkrétat

Az e-mail írási feladatban konkrét szituációt kapsz: a barátod moziba hív, de nem tudsz menni/elfelejtetted felköszönteni/nyaralni vagy/ne vegyen autót. Ezekre kell 80 szóban reagálnod. Tehát: le a sallanggal, éljenek a konkrét mondatok.

Nem úgy van az!

A telc fővizsgáztatói a következőre hívták fel a figyelmünket: a B2-es vizsgán az e-mail írási feladatban NEM értesz egyet a helyzettel. A B1-esen is többnyire így van, bár ott akadhatnak kivételek.

A következő felépítést várják el Tőled:

Reagálj a helyzetre – “Megdöbbenve olvastam, hogy autót akarsz venni.”

Kételkedj a döntés helyességében – “Hiszen a belvárosban laksz és 5 percre van a munkahelyed.”

Ajánlj alternatívát – “Vegyél rollert!”

Csak alaposan!

Az egész feladatra igaz (itt is), hogy mindent alaposan el kell olvasni. Minden olyan körülményre reagálni kell (vagy legalábbis meg kell próbálni), ami a feladatban benne van: Azért nem tudtalak megköszönteni a születésnapodon, mert sok volt a munkám. (itt tehát nem jó az a megoldás, hogy mert beteg lett a gyerek.)

Egyszóval no para, tessék rendesen átolvasni mindent.

Formalitás

Na ez a kérdés. Igyekszem hivatalos véleményt is kérni, de egyelőre abban állapodtunk meg a kollégákkal, hogy az e-mailnél (ahogy az a válaszlapon is látszik), nem kell se dátum, se címzés. Továbbá az írásfeladatra szánt 60 perc szabadon felosztható, jófej vizsgáztatók félidőnél szólnak.

FRISSÍTÉS: Megjött a hivatalos információ a telc fővizsgáztatóktól (ugye, látod, hogy milyen segítőkészek? Ezért nem kell halálra izgulni magadat a vizsgán! 🙂 )

Az igazság az, hogy rettentően okosak voltunk és helyesen értelmeztük a válaszlapot: nem kell se címzés sem dátum az e-maileknél. És igen, szabadon felhasználható a 60 perc, amely alatt el kell készítened az írásbeli feladatokat. 

 

Német középfokú nyelvvizsga: szótárfüzet nélkül

Német középfokú nyelvvizsga: szótárfüzet nélkül

német középfokú nyelvvizsgaA legutóbbi cikkben igyekeztem rehabilitálni a szótárfüzetet. Ha a Te célod is a német középfokú nyelvvizsga, akkor is bátorítanálak a szótárfüzet használatára.

Az a helyzet, hogy a nyelvtanítás sajnos – és ez leginkább a némettanításra igaz – annyira ódivatú még mindig itthon, hogy a kicsit is újító szándékú diákok/tanárok/iskolák mindentől meg akarnak szabadulni, ami korábban elterjedt volt. Csak ahogy mondani szokták, időnként a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.

Részemről értem a törekvést, hogy könyv nélkül szabadon, meg nyelvtan nélkül beszélgetve és füzet meg szótárfüzet nélkül tanulunk. Mindenki ki akar törni az évtizedes – szerintem még a latintanulás alapjaira helyezkedő – unalmas sémákból, de azzal a lendülettel sokszor át is esik a ló túloldalára.

Ki a rossz?

A nyelvtanuláshoz használt füzet vagy szótárfüzet nem rossz. Nem tud bántani, nem akar rosszat. A használat során persze el tud romlani. (A tankönyvekről külön, mert az már más tészta.)

Az a kérdés, hogy mire használod őket. Sőt, inkább az, hogy vajon használod-e? Néhány jellemző, amivel tutira el lehet rontani a használatukat:

Egy füzetbe írsz mindent: szabályokat, példamondatokat és szavakat. Soha nem fogod tudni szétszálazni őket, az egész egy hatalmas káosz marad és erre a legegyszerűbb válasz az, hogy ki a bánat fog ezzel itt órákat molyolni? Füzet becsuk, táskába bevág, jónapot.

Macskakaparással, nagy kínlódva belefirkálsz valamit. Azt se tudod, mi, hol, mihez kapcsolódik. Ez olyan, mint az autó.  Nézd meg, hogyan hasít egy olyan kocsi, aminek van gazdája – tiszta, egész jól felszerelt, szervizelt és az, olyan, amiben a köztisztasági vállalat is több nap után tudna csak rendet vágni. A füzeted/szótárfüzeted külalakja a nyelvhez fűződő viszonyodat tükrözi!

A szótárba kiírt szavaknál alig akad névelő, olvashatatlan, szakadt, összevissza. Kinek van kedve kézbe venni? Amúgy: ld. előző pont.

Modern világban élünk, nem?

Folyamatos a vita arról, vajon beengedheti-e az iskola a modern kütyüket az órára? Mi a jobb: a tiltás vagy az irányított használat? Esetleg az, hogy tudomást sem veszünk a körülöttünk lévő világról és egy 100 évvel ezelőtti környezetet teremtünk magunknak, ahol se Justin Bieber, se e-mail nincs?

Részemről az ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit szemléletre szavazok. Nyelvórán célszerű egy adott helyre gyűjteni a szavakat. Minden fontos tartozékával. Értem ezalatt a hozzá tartozó kifejezéseket és/vagy mondatokat is.

Aki szereti, vigye fel a szavakat egy excel táblába, mert onnan könnyen importálhatja valamelyik online szótanuló programba. Pl. a quizletbe. Ott érdemes képeket is választani a szavak mellé, úgy még hatékonyabb a tanulás. Ha akarom, a gép ki is mondja az adott szót (de ehhez jól kell beírni!). Játszhatok vele és lehet szókártyám is.

Kézügyességgel megáldottaknak érdemes saját maguk barkácsolta szókártyákat készíteni. Pl. a régi iskolai betűtanuló tasakba. Így a külső oldalon csak  a magyar verziót látom, belül meg csak a németet.

Ne csapd be magad!

Rengeteg lehetőség közül választhatsz tehát, ha ki akarod használni a gép és az internet adta lehetőségeket. És nyugodtan tégy is így! Ugyanis minél több oldalról támogatod meg a nyelvtanulásodat, annál többet foglalkozol vele és annál nagyobb eséllyel maradnak meg a szavak/kifejezések a fejedben.

DE! Ne gondolja senki azt, hogy a szótár elavult, bezzeg a quizlet menő. A szókártya – akár online, akár kézzel készített – maga is egy szógyűjtemény, csak nem egy darab füzet tartalmazza. A lényeg a küllem: igen, fontos az, hogy mit veszek a kezembe, hová gyűjtöm a szavakat, hogyan néz ki, amiből tanulok. Akár egy étel: nem mindegy, hogy a tányéromra csak rádobálom az ennivalót, vagy csinosan elrendezem. Más hangulatú lesz az egész étkezés!

A kütyük tehát nem megoldják a tanulást, pláne nem helyettünk, hanem segítik azt. És ilyen értelemben van helyük az oktatásban vagy az önálló tanulásban. De ugyanúgy idő- és energiaigényes feladat. Főleg úgy, hogy nem elég elkészíteni a kártyákat, de foglalkozni is kell velük!

Még egy érv a saját készítésű kártyák/füzet mellett: amíg kézzel írsz, segítesz az agyadnak megjegyezni a szavakat. Hatékonyabban, mintha géppel írnál.

Honnan vegyek szavakat?

József Attila úgy tanult franciául, hogy nekiállt a francia-magyar szótárt bebiflázni. Valószínűleg egy annyira magas intellektusú embernél, mint ő, ez nem okozott problémát. De ma már senkinek sem tenne jót, hiszen a verbális kommunikáció annyira erős, hogy ebben a szótár nem segítene.

Ne akarj tehát önállóan, semmihez sem köthetően szavakat tanulni. A szövegalapú feladatok több oldalról támogatják meg a nyelvtanulást: olvasásértés, hallás utáni értés, Sprachbausteine, beszélgetés egy újságcikk alapján  – ezek ugye mind a telc feladatai és épp ezért kiválóan alkalmasak a nyelvtanulás elősegítésére. Ha olvasol egy jó cikket, ami érdekes is, sokkal könnyebb az abban található szavakat és kifejezéseket később felidézni.

 

 

Német középfokú nyelvvizsga: szótárfüzettel?

Német középfokú nyelvvizsga: szótárfüzettel?

német középfokú nyelvvizsgaTelc nyelvvizsgáztatóként sokszor látom, hogy több éves nyelvtanulás után is gondot jelent a szűk szókincs. A német középfokú nyelvvizsga elvárása – mind szókincsben mind pedig nyelvtanban – igen magas. Választékosan kell magunkat kifejezni, és a szóbelin olvasható cikkek se kis tingli-tangli szövegek. Hogyan tanulj tehát szavakat, ha eddig is a hideg rázott tőle?

A klasszikus modell: szótárfüzet

Mindig elmondom, hogy a szótárfüzet nem harap, nem egy letűnt kor ósdi lelete, hanem valós eszköz. Legyen szép és dizájnos! Mert ettől szívesebben veszi kézbe a nyelvtanuló és jó érzéseket kelt benne a a látvány is. Fontos, hogy a szótárfüzetet – szép kifejezéssel élve – vezetni kell. És tényleg: nem csak belefirkálsz valamit, hanem csinosan elrendezed, színeket és megjegyzéseket használsz benne. Kezdőknél és olvasási/írási nehézséggel rendelkezőknél ajánlott a máshogy írom-máshogy ejtem betűket mindig azonos színnel átírni. Megszokja a szem és az agy is.

Továbbá érdemes a főnevek nemét 3 színnel jelezni, egy másikkal meg az igéket. Sőt ezt is lehet háromfelé bontani. Ha akarod. Ha zavar, akkor hagyd a csudába. De ami fontos:

Főnévnél: névelő, többes szám kiírása. A klasszikus szótári alak birtokos esetet is tartalmaz, de szerintem ez elég akkor, ha különleges esettel állunk szemben (pl. der Mensch, des Menschen, die Menschen >>> r Mensch, -en, -en – így kerül ki a szótárba)

Igéknél:  3 alak  – rövidítve

Szavak vagy kifejezések?

A mai haladó nyelvtanítási felfogás szerint elavult dolog a szavakat önmagukban kiírni, mert nem megyünk velük semmire. Helyette mondatokat kell írni, mert azokat egyből tudjuk használni.

Igen is meg nem is. Szerintem megint a középút a helyes. Olyan nyelveknél, ahol megkülönböztetjük a főnevek nemét, mindenképp ki kell írni a szavakat névelővel együtt, mert később gondban leszünk! Ezután írjunk alá egy olyan kifejezést/mondatot, ami a MI élethelyzetünkben biztosan jól jöhet és elég nagy az esély rá, hogy akár már holnap használni is tudjuk. (iskolai élet vs. munkahely). Ha az adott szónak vonzata is van, törekedjünk rá, hogy a kifejezésünkben azt is lássuk, ez a vonzat milyen esettel jár: Er nimmt an der Konferenz nicht teil.

Eddig oké. És a tanulás?

A klasszikus felfogás szerint párszor olvassuk át a szavakat (hangosan!), majd takarjuk le a német oldalt és olvasva a magyart, idézzük fel a német megfelelőket. Többen el fognak most borzadni, de szerintem ez egy működő módszer. Hátránya, hogy oda kell figyelni, őszintének kell magunkkal lenni és nem lehet 2 perc alatt letudni. Másik nehézsége (önbecsapásra kiváló), hogy sorrendben tanuljuk a szavakat és ha nincs meg a megfelelő végszó, akkor végünk. Ekkor jön megint az önfegyelem és kikérdezhetjük magunkat összevissza is.

Itt szoktak jönni a kifogások: “de én nem tudok magolni!”, “nem bírok ennyi ideig nyugton maradni”, “nekem ez sosem jött össze” és UNALMAS! Szerintem az utolsó szó az, ami a legnagyobb hátrányát okozza ennek a fajta tanulásnak. Miután ma már megszokott dolog, hogy másodpercenként történik valami (egy jelzés, egy újabb kép, egy infó) az ilyesfajta tanulás valóban maga a kőkemény kínlódás.

A legközelebbi blogbejegyzésben adok néhány tippet, hogyan fejlesztheted tovább a szótárfüzetedet és tanulhatod másképp is a szavakat. De addig is, fogadd meg a tanácsomat: LEGYEN szótárfüzeted, mert a szövegek fölé felfirkantott, a füzetedbe kapart szavak SOHA nem másznak bele maguktól a fejedbe. Ne akkor adj nekem igazat, amikor a nyelvvizsgán a feladat fölé görnyedve rájössz, hogy ezeknek a szavaknak/kifejezéseknek a 60 százalékát láttad már, de hogy mi a bánatot jelentenek?

A nyelvtanulás önmagában kreatív dolog, használd ki a saját kreativitásodat is. Legközelebb erre is adok példát.

Tetszett a bejegyzés? Akkor oszd meg nyugodtan és nyomj el lájkot!

5 egyszerű ok, amiért nem szólalsz meg németül

5 egyszerű ok, amiért nem szólalsz meg németül

Német nyelvvizsgafeladatokLegutóbb a Facebookon megosztottam egy cikket, amely szerint a magyarok többségének van ugyan nyelvvizsgája, de megszólalni nem mernek idegen nyelven. A cikk minden szavával egyetértek, sokszor futottam bele hasonló sztoriba. Német nyelvvizsgafeladatok között kutatva is a szóbelit legtöbben “tételekkel” akarják letudni, hogy aztán lobogjon a papír és ennyi. De miért? (kérdezné szegény náthás kisfiú.)

Übertuti módszerek helyett összeszedtem 5 teljesen egyszerű és egyértelmű okot arra, hogy miért nem mernek sokan németül beszélni.

#1 Nincs kivel

Az iskolában a házi feladat ellenőrzés, az olvasás-fordítás (jaj!) és a munkafüzet feladatainak kitöltése után nincs idő szóbeli feladatokra. Meg kedv. Meg ötlet. Sokszor meg is értem. Még ha a tanár erőltetné is, ránéz az épp rettentően kamaszodó, épp mindent és mindenkit utáló, elképesztően unatkozó csoportra és legyint. Majd holnap. Vagy épp fordítva, a fiatalok várnák az újításokat, meg is fogalmazzák, mit szeretnének, de ahhoz ugye előre fel kellene készülni a tanárnak , végiggondolni, mit csináljanak az órán, és nem elég hosszú percekig ülni a tanári asztalnál és kiválasztani a könyvből egy feladatot, amin egész órán lehet csámcsogni. Az érettségi típusfeladatai pipa, nyelvvizsga-készségek pipa, a szóbelin meg valahogy átvergődünk. Kész a vizsga.

#2 Nincs hol

Ne legyünk álszentek. Ez az oldal is önálló tanuláshoz nyújt feladatokat. Kihasználva az internet adta lehetőséget, sokan sokféleképpen akarnak egyedül, otthon tanulni. Mert úgy gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb. Sok mindent valóban el lehet egymagunkban sajátítani. Levelet írni, nyelvtanozni, olvasásértést gyakorolni nincs szükség csapatra. De ne ámítsuk magunkat! Lehet, hogy minden héten megtanulunk 10 új szót, de eszünkbe jut bármelyik is, ha kérdeznek minket? Ha el kell mondanunk, milyen az idő?

Korábbi tréningem során egy olvasó azért panaszkodott, mert ő azt hitte, a beszédkészségét is tudja majd netes felületen fejleszteni. Na, én ilyet sosem ígértem és nem is fogok. A valódi, élő kommunikációt sosem lehet teljességgel modellezni. Hál’istennek, teszem hozzá.

Ellenben nagyon szeretném elterjeszteni a blended learning módszerét: a tanfolyam egy részét önállóan, internetes segítséggel dolgozod fel és megadott időnként kontakt (személyes) órán veszel részt. Csoportban, mindig ugyanazokkal. Szerintem szuper ötlet.

#3 Nincs elég eszköz

Itt most nem a különböző könyvekre vagy kütyükre gondolok. Hanem a nyelvi eszközökre, azon belül is a szókincsre és a nyelvi, nyelvtani ismeretekre. Ha nagyon szűk a szókincse valakinek, ne akarjon magasröptű beszélgetést folytatni. Érje be ennyivel és törekedjen jobbra.

A nyelvtan pedig nem ördögtől való. Igaz, hogy ő  a mostohagyerek, akit hol elkényeztetnek, hol seprűvel vernek ki a házból, pedig semmi rosszat nem tett. Mi használjuk rosszul: a nyelvtantudás azért kell, hogy támogassa a mondanivalónkat. Hogy a mondandónk célt érjen és megértsenek. És viszont: mi is megértsünk másokat. Ehhez viszont gyakorolni kell, nincs mese. Az pedig, hogy milyen a gyakorlat – na az az igazán fontos kérdés!

#4 Nincs miért

Mert telefon helyett lehet e-mailt írni, vagy ha muszáj a kolléganőt megkérni, hogy ugyan hívja már fel a kinti irodát. Mindent meg lehet úszni, mert majd legközelebb. Vagy tanuljon meg magyarul. Meg miért is kell nekünk külföldiekkel beszélnünk, nincs itt elég dolgunk? Medve és a fűnyíró minősített esete.

#5 Nincs tökély

Ha valaki azt hinné, ez a hiedelem már régóta nem tartja magát, azt ki kell ábrándítanom. A mai 40-es generáció ebbe született bele és bármennyire is ódzkodik tőle, még mindig sikerrel adja tovább: csak akkor vagy jó, ha tökéletes vagy, tökéletesen csinálsz mindent. Mivel sokan rájöttek, hogy ők bizony nem tökéletesek, ettől jól megijednek és el nem árulnák senkinek a világon. Mit kell ilyenkor tenni? Másokat kell leszólni! Ez is öregszik, az is kövér, ez se okos, az se szép. Így aztán senki sem veszi észre, hogy a gond belül van.

Kedves drága nyelvtanulók! Soha, senki nem fog tökéletesen beszélni egyetlen nyelvet sem. Ez a nagy igazság. Még az anyanyelvét sem (nem tudom, hogy a nyelvészeket bevegyük-e ebbe a csoportba, de szerintem ők se.) Személy szerint nekem nagyon fontos, hogy még egy egyszerű sms is rendben legyen helyesírásilag, ne fogalmazzak pongyolán, nincsen ajcsi, progi, köszcsi. De be kell látnunk, hogy tökély, na az nincs. (Nekem amúgy ez igen fáj. De ezt már többször megénekeltem.) Idegen nyelven pedig pláne. Tehát a folyamatos kajtatás a tuti módszer után, a “ki kell menni nyelvterületre, csak ott lehet megtanulni” mantra, a könyvnélküliség mind-mind a hülyítés legjobb módszerei. Keresni kell az alkalmat a tanulásra, a megszólalásra, a nyelv használatára. És elfogadni, hogy ez pénzbe, időbe, energiába kerül.