Browsed by
Hónap: 2016 december

Sikertelen vizsga? Így állj neki a következőnek!

Sikertelen vizsga? Így állj neki a következőnek!

telc német nyelvvizsgaHa nem sikerül a telc német nyelvvizsga – tessék nyugodtan elkeseredni. Aki ugyanis nem keseredik el, az nem is akarta igazán. Aki meg nem akarta igazán – annak másodszorra sem fog menni, ezt ugye nem kell magyaráznom.

Nem, nem tudom a tutit, az übertutit, hogy mit kell a következő vizsgáig tenned, hogy biztosan sikerüljön, de összeállítottam egy cheklistát, amit mindenképp átnéznék, mielőtt újra megpróbálom:

Hol kaptad a legkevesebb pontot?

Nagyon egyszerű, valószínűleg ezzel kezdted. Tudod-e, mi lehetett a baj? A “lepontoztak”, “nem volt szerencsém” mind kifogás, ezeket kérlek felejtsd el. Helyette ezeket a kérdéseket tedd fel magadnak:

  • Elegendő-e a szókincsem a feladatokhoz?
  • Tudatosan oldottam-e meg a feladatokat vagy csak tippeltem?
  • Pontosan ismertem-e a feladattípusokat?
  • Jól beosztottam-e az időmet?

Ha az első két kérdésre nemleges a válasz, akkor valószínűleg magán a nyelvi szinten kell még javítani. Ez általános probléma. Attól, hogy valakinek szüksége van egy nyelvvizsgára, még nem biztos, hogy a tudása is elegendő hozzá. Ez nem szégyen, érdemes tudatosítani magadban és ha kell, szintre hozni magadat, utána már rövidebb idő is elegendő a vizsgafelkészítéshez.

Ha a második két kérdésre válaszoltál nemmel, akkor viszont a vizsgafelkészüléssel van gond: ismerkedj meg alaposabban a feladatokkal és készíts oda magadnak egy órát (pláne levélírásnál), hiszen ezt is tréningezni kell.

És a százalékok?

Egy korábbi posztban már írtam arról, hogy miként számítják a sikeres vizsgát. (Ha még nem olvastad, kattints ide érte.) Nézd meg, hogy a sikertelen vizsga mögött melyik feladatrész nehézsége áll. Ha például minden feladatrész 60% körüli, de a Sprachbausteine-nél nagyon kevés pontot értél el, akkor érdemes arra a feladattípusra jobban odafigyelni, ugyanakkor a többit sem szabad elfelejteni, hiszen ha azoknál magasabb pontszámot kapsz, akkor máris jobb az eredményed, mert a Sprachbausteine feladatnál nincs minimum pontszám. (Nyilván ha az jobban megy, a másik két résznél is jobban teljesítesz. Tiszta sor.)

Mi a helyzet a levélnél?

Meglátásom és nem tudományos megfigyelésem szerint a legtöbb vizsga itt bukik el. Ennek számtalan oka van, kettőt neveznék meg konkrétan

  1. A folytonos fordításra kényszerítés miatt a nyelvtanulók nagy része nem tud rendesen egy összefüggő német szöveget megírni. Nem buta, nem tehetségtelen, egyszerűen nincs “tréningezve rá”. Tessék azonnali hatállyal felmondani a fordítási feladatoknak és kifejezésekkel, panel mondatokkal dolgozni. (Ja, igen. El lehet kérni és le lehet tölteni kész leveleket is a netről és be lehet őket magolni. Sok sikert hozzá.)
  2. Nagyon kevés nyelvtanuló kap írásbeli – értsd levél, szöveg, képeslap, fogalmazás – feladatot. Ha valaki nem szokott hozzá valamihez, nehezen is fog vele boldogulni. És életbe lép az 1. pont.

Ha 0 pontos a levél, akkor tényleg gáz van. Vagy a témát nem értelmezted jól, vagy nagyon rossz a nyelvtanod. Annyira, hogy 0 pontot kaptál rá, tehát az egész levélre is. Ha ezzel eddig nem voltál tisztában (?), akkor nézd meg a kijavított leveledet, tarts kíméletlen önvizsgálatot és – egyelőre – ne fuss neki a vizsgának. Méresd fel a nyelvtudásod és hozd fel a megfelelő szintre. Egy jó tanács: ebben a helyzetben jobb egy őszinte tanári vélemény, ami valószínűleg fájdalmas lesz, mint a buksisimogató támogatás, amitől maximum a pénztárcád lesz vékonyabb, de haladni nem fogsz.

Vajon a hallás utáni értéssel hogy állsz?

Legutóbb egy konferencián volt szerencsém részt venni Szalai Gabriella, a www.angolnyelvtanitas.hu vezetőjének óráján. Így is tudtam, hogy sok mindenről hasonlóan gondolkodunk, de át tudott néhány nagyon jó és új gondolatot adni. Az egyik ilyen, hogy a hallott szöveg értésénél az okozza a legtöbb nehézséget, hogy a nyelvtanulók nagy része arra figyel mit NEM ért, ahelyett, hogy azt az infót vadászná, amire szüksége van. Amióta ezt tudatosítottam magamban, minden hallott szöveg értésnél figyelem, hogy az első, a legeleslegelső kérdésem az legyen, hogy milyen információt hallottunk. Csak aztán foglalkozzunk azzal – ha kell egyáltalán, hogy mi okozott gondot.

A hallás után értést tréningezni kell. Ez is egy készség: van akinek jobban megy, van akinek nehezebben. De tanulható, javítható. Ha tehát itt bukott el a vizsgád – ez már ugye a szóbeli része – akkor bizony nincs mese, neki kell állni és építőkövenként újra felépíteni ezt a készséget.

A szóbelivel volt gond?

Hm, itt bizony meg kell állni. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a telc német nyelvvizsga népszerűségében nagy szerepet játszik az, hogy a szóbelit elég könnyen le lehet tenni. Fel lehet rá készülni és a pontozás alapján is csak két esetben lehet megbukni: nagyon rossz lesz a hallás utáni értés vagy mindkettő együtt.

Ha ez utóbbival van dolgod, akkor olvasd el kérlek még egyszer a levélírásról szóló bekezdést. A világ legnagyobb pénzkidobásának tartom az újra és újra megpróbált nyelvvizsgát, miközben nem történik érdemi készülés. Ha KRESZ-ből megbuktál, ugye nem úgy mész a következő vizsgára, hogy egyszer sem ültél azóta autóba?! Majd-csak-lesz-valahogy alapon nem megy! Azt a pénzt, amit a következő 2 vizsgára költenél, költsd egy alapos és jól felkészült tanárra, aki a, rövid idő alatt felkészít b, rövid idő alatt kideríti, mennyi munkára van még szükséged a sikeres nyelvvizsgához.

Megjegyzés: Sok vizsgázó-jelölt megsértődik azon, ha valaki szembesíti őt a hiányosságaival. Sőt, a tanár esetleg hosszabb időt említ meg, ami alatt fel lehet készülni a vizsgára. A vizsgázó felháborodik és számolgatni kezdi, hány éve tanul már ilyen-olyan keretek között és még mindig csak itt tart? Egyrészről érthető a csalódottsága és ez most más lapra tartozik. Pesszimista meglátásom szerint a helyzet egyelőre nem lesz jobb, sőt. Másrészt viszont áltathatjuk egymást tovább: a tanár zsebre teszi a pénzt, a nyelvtanuló órára jár, majd elmegy vizsgázni és újabb bukta. Vannak tanárok, akiket ez nem visel meg, engem – meg még jó sok kollégámat – biztosan más fából faragtak.

Megjegyzés 2: Akinek valamiért nehezebben meg a tanulás, például azért mert diszlexia, diszgráfia esetleg hallássérültség áll a háttérben, az ne is akarjon úgy tanulni és haladni, mint a többiek. Egyszerűen azért ne, mert nem fog menni! Nagyon fontos leszögezni, hogy ezek a zavarok nem azt jelentik (mint ahogy jól képzett “szakemberek” szokták facebook kommentben megszakérteni), hogy az illető lusta, tanulatlan vagy ostoba és régen bezzeg nem volt ilyen. De volt, csak azokat hívták a hasonszőrű “szakemberek” lustának és – mondjuk szépen – butának. Sajnos egy átlagos nyelvtanár (pláne 10-20 évvel ezelőtt) nem sok segítséget kapott a tanulmányai során arra nézve, hogyan és miként tanítson diszlexiásokat. Kevéske tapasztalatom alapján azt mondom, hogy nem is tudnánk megoldani. Bátorítok tehát mindenki, akit ez érint, hogy előbb keressen fel egy diszlexiával foglalkozó szakembert, aki esetleg a nyelvtanulásban is tud neki segíteni. Nem baj, ha nem olyan magas szinten, hiszen itt arról van szó, hogy a másfajta tanulási módszert – ha eddig még nem tudta – kell elsajátítania.

A nyelvvizsgázók két típusa

A nyelvvizsgázók két típusa

Szögezzük le gyorsan, nincs két típus, nincs is típus úgy egyáltalán, mert mindenki egyedi és megismételhetetlen. DE! (Ilyen mondatok után mindig jön egy “de”, nem igaz?) A hozzáállásban, abban, hogyan jön be a terembe, pakolja le a cuccát, adja oda az igazolványát  és ül le az asztalhoz, igenis lehet hasonlóságokat és különbségeket találni és ezáltal – kissé sematikusan, mondhatni általánosítva, de 2 típusra lehet őket osztani.

középfokú nyelvvizsgaA Magabiztosabb

Igen, a fokozott melléknév nem véletlen. Ez az a csapat, akik rendszerint 1990 után születtek, az Y generációhoz tartozók és a tőlük fiatalabbak. Jól látható, hogy őket a szüleik már többet dicsérték, megtanulhatták, hogy igenis ügyesek és okosak és jól tudnak teljesíteni.

Vannak köztük izgulósabbak és lazábbak, de azért alapvetően rendben vannak. Tisztában vannak vele, hogy ez egy vizsga, eddig még mindenki túlélte, maximum visszatapsolták.

Nyilván ennek a típusnak is vannak olyan tagjai, akik – fogalmam sincs miben bízva – brahira jönnek. Majd pedig a szóbelin szembesülnek vele, hogy a felkészültség sokat javítana az eredményükön. De ez már személyiség-függő.

középfokú nyelvvizsga

Az Aggódó

Jellemzően 70-es születési évvel rendelkezik, elsősorban nő. Miután bejön, már látjuk, hogy remeg a keze. Lepakol, nyújtja az igazolványát, alig bírom elvenni tőle. Vagyunk páran olyan vizsgáztatók, akik ilyenkor igyekeznek oldani a feszültséget, bátorító mosollyal, egy-két vicces mondattal. Néha sikerül.

Rögtön utána viszont ott az első kihívás: el kell mondani a születési dátumot. Az Aggódó – lehet, hogy most tudta meg, hogy ezzel indul a vizsga – menthetetlenül pánikba esik. S bár látja, hogy a vizsgázópárja fiatalabb nála, de már az évszám elmondásánál szinte bocsánatot kér. Mert hiszen ő öreg, és lám, milyen ügyetlen, de hát ez van viselje el őt mindenki.

Mielőtt bárki megvádolna azzal, hogy kigúnyolom a vizsgázókat, gyorsan elmondod, hogy ez az “öreg vagyok” betegség súlyosan fertőző. Én is és a környezetemben sokan elkaptuk már. Néha kicsit jobban vagyunk, de alapvetően krónikus a baj. Viszont! A nyelvvizsgán – meg sok más hasonló helyen is – pont nem tartozik a vizsgáztatókra, meg a másik vizsgázóra, hogy miért van ott egy majd’ negyvenes, uram bocsá’ 44 éves nyelvtanuló! MERT CSAK! Sőt, továbbmegyek. A 40 körüliek talán a legelfoglaltabbak: kisebb-nagyobb gyerekek, család plusz munka, vezető beosztás stb. S ezek mellett valaki még veszi a fáradságot és nyelvvizsgára készül, arra az emberre fel kell nézni, el kell ismerni és a legjobb, ha ezt ő maga is így gondolja.

Ne kérj elnézést tehát, amiért 5 éve otthon vagy a gyerekeiddel és amúgy sem irodában dolgozol, tehát a power point prezentáció nem tartozik az aktív szókincsed közé. Akkor mi van? (Kedvenc otthonról hozott mondásom szerint: benéz a ló az ablakon.) A nyelvvizsgával célod van, el akarsz érni vele valamit. Ezért áldozatot hozol: tanulsz, készülsz, időt és pénzt szánsz rá. Emellett nyugodtan ki lehet húzni a vállad, bátran a másik szemébe lehet nézni és egyenrangú partnerként kezelve neki lehet kezdeni a szóbeli vizsgának.

Természetesen fontos a megfelelő készülés, ilyenkor a kezdeti idegesség – ha nem is nyomtalanul – de azért el-el tűnik. Hiszen ha tudom, mi a feladatom, tudom, miről kell beszélnem, mit kell tennem, máris kevésbé leszek ideges, nemde?

Telc nyelvvizsga: írás

Telc nyelvvizsga: írás

telc nyelvvizsgaA telc nyelvvizsga íráskészséget mérő feladata 2016. novemberében megváltozott. Eddig két félhivatalos levélből kellett egyet választani és a  megadott szempontok alapján megírni. Mostantól plusz egy feladattal bővült a vizsga ezen része.

Két levélből egy

Mostantól tehát egy félhivatalos levelet kell írni és ezzel együtt elveszett a választás lehetősége is.  A leveleket általában 4 kategóriába lehet sorolni

  • Bewerbungsbrief – álláspályázathoz tartozó motivációs levél
  • Beschwerdebrief – panaszlevél
  • Bitte um Information – információkérő levél
  • Anmeldungsbrief – jelentkezés vmilyen továbbképzésre, kurzusra

Minden levélhez 4-4 szempontot adnak meg, ezekből kell megfelelő számút választani és ez alapján megírni a levelet.

Plusz egy e-mail

Az új feladat egy baráti e-mail írása: közvetlen hangú, konkrét kérdésre konkrét tanácsokat adó szövegről van szó. Egyelőre csak a telc magyarországi honlapján szereplő információra tudunk ez ügyben támaszkodni, hiszen a gyakorlókönyvben még nem szerepel ez a feladat. A megadott példa szerint a barátod autót akar venni, Te pedig le akarod erről beszélni. A cél: konkrét tippeket adni a másiknak.

Mi az, amit mindenképp tudni kell a levél megírásához?

Elsősorban a formai követelményekkel kell tisztában lenni. Hova írom a címzettet, hova kerül a dátum, milyen a helyes elköszönési forma?

Fontos, hogy a megadott pontokra jól láthatóan reagáljunk a levélben. Legyen tartalmilag összefüggő, érhető az írásmű. Nagyon fontos, hogy használj kötőszavakat és ezáltal kerüld az egyszerű tőmondatok használatát. Természetesen a nyelvtan helyes használatát sem szabad elfelejteni, de itt is az a szabály, mint a telc vizsga többi részénél: a nyelvtan a kommunikációs célt segíti a maga eszközeivel. Magyarul ne görcsölj azon, hogy elrontottad a passzívot, de törekedj az érthető, gördülékeny megfogalmazásra.

Nulla pontos levél? Az meg hogy?

Minden vizsga után után előkerül néhány ember, aki nem érti, miért lett 0 pontos a levele, amikor rengeteget írt. Erre egy válasz van: hiába írsz sokat, ha nem arról írsz, ami a feladat. Ez most szinte hihetetlennek tűnik, de így van. Nem mindegy, hogy csere terméket kérek, vagy a pénzemet kérem vissza. Nem mindegy, hogy azért reklamálok, mert későn vitte ki a posta a levelemet vagy mert elveszett. Nem mindegy, hogy máshová vitt a busz vagy meg sem érkezett. A telc honlapján segédanyagot is találsz a levelek pontozását illetően. Kattints ide a doksiért.

Meg lehet ezt tanulni?

Jelentem, igen. A formai követelményekkel viszonylag hamar végzel, és igen, a levélírás is tanulható, még akkor is, ha eddig alig bírtál kikínlódni magadból 2 mondatot.

Hogyan?

Úgy, hogy először kész mondatokkal barátkozol. Utána már magad is írni kezdesz. Később kötőszavakkal dolgozol, aztán összefűzöd velük a mondanivalódat. És csak itt jön a levélírás! Időigényes? Valamennyire igen. Van vele munka? Igen. De amit egyszer elsajátítottál, senki el nem veszi Tőled.

Levélírás: a középfokú nyelvvizsga réme?

Levélírás: a középfokú nyelvvizsga réme?

középfokú nyelvvizsgaHa beírod a keresőbe a “levélírás a középfokú nyelvvizsgán” kifejezést, találsz néhány jól használható levéltípust, rengeteg jó tanácsot és esdeklő tömegeket, akik a tuti leveleket kérik attól a BIZONYOS embertől, akinek mindenre van egy mintalevele. Tudom én, hogy sokszor hatalmas szakadék választja el a diákot a tanártól, de könyörögve kérdem: miért jobb ismeretlen eredetű, bizonytalan összetételű leveleket bemagolni, mint megtanulni levelet írni?

A levélírás messze nem a legnehezebb 

Egyrészt azért, mert mindenkinek más a nehéz. Másrészt nagyon jól fel lehet rá készülni. A levelek formai követelményeit 2 munka alatt elsajátítod, a panelmondatok pedig segítenek a szöveg összeállításában.

A levélírás nem szépírói feladat

Nem szégyen, sőt érdemes jól használható fordulatokat, kifejezéseket, panelmondatokat elsajátítani és megfelelően átalakítva használni. Egy valamit tilos: bemagolni kész mondatokat és gondolkodás nélkül leírni őket, bármi is a feladat.

A levélírás hasznos 

Ha vesszük azt az ideális helyzetet, hogy a Jelölt, Aki Nyelvvizsgát Tesz, nem csak azért teszi mindezt, mert kell, hanem mert urambocsá még használni is fogja az adott nyelvet, akkor ugye elhiszed nekem, ha azt mondom, hogy a levélírást fogja minden feladatok közül a legtöbbet és a legkönnyebben hasznosítani? Hiszen álláshirdetésre pályázni, panaszlevelet írni, információt kérni bárhol, bármikor kell és lehet. Mindez nem szorul bővebb magyarázatra.

A levélírás tanulható

Jó, belátom, ingyen elcsórni mástól a kidolgozott levélmintákat, ész nélkül bemagolni őket és leírni vizsgán, majd várni a csodát tényleg olcsóbb és egyszerűbb. De ha Téged a gondolkodóbb fajtából faragtak, ráadásul tanulni is hajlandó vagy, akkor nem kell sokat győzködnöm Téged. Igen, a levélírás tanulható és fejleszthető. Érdemes először mondatokkal kezdeni, aztán kötőszavakkal kombinálni, megfelelő fordulatokat helyesen használni és ebből idővel összeáll a levél és a levélírás tudománya. Ja, ha nincs idő a fejfájásra levélírásra, úgy nehéz lesz, értem én.